Application of Learning Curves in Operations Management Decisions

In the time of industry 4.0 and big data, methods which are based on the collection and the processing of a large amount of data in order to support managerial decisions have outstanding significance. The learning curve theory pertains to these methods. The purpose of this paper is to explore some application possibilities of the classical learning curve in manufacturing and service operations. The learning effect assumes that as the quantity of units manufactured increases, the time needed to produce an individual unit decreases. The function describing this phenomenon is the learning curve. Various learning curves have been developed and applied in the area of production economics and much research studies the significance of the learning effect in management decisions. This study summarizes the main learning curve models and demonstrates how learning can be considered in three classical areas of operations management. First, the calculation of economic manufacturing quantity in the presence of learning is studied. Next, the effect of learning in break-even analysis and assembly line balancing is explored. The results show that with the consideration of the learning effect, calculations become more complex and require greater efforts, but the application of the learning curve concept can provide valuable insight both at operational and strategic levels

Az expressz pénztárak optimális működtetésének szolgáltatásmenedzsment-vonatkozásai

Expressz pénztárakat gyakran alkalmaznak a vevői várakozás csökkentése érdekében. Az ilyen rendszerek azonban csak akkor képesek mérsékelni a várakozást, ha kialakításuknál mind a sorálláselmélet alapjait, mind a vevői viselkedés jellemzőit figyelembe veszik. Ugyanakkor a vevői várakozás nem egzakt fogalom, különböző módokon definiált mutatók segítségével fejezhető ki. Ennek következtében az expressz pénztárakat alkalmazó sorállási rendszerek kialakításához a működés alapos ismeretére és több szempontú optimalizálásra van szükség. A cikk összefoglalja és egy barkácsáruház valós példájával szemlélteti az expressz pénztárak alkalmazásának optimalizálásával kapcsolatos főbb elméleti kérdéseket

THE ILLUSTRATION OF THE ROUTING SENSITIVITY CALCULATION OF FLEXIBLE MANUFACTURING SYSTEMS WITH PERTURBATION ANALYSIS

The effect of the change of the routing mix on the throughput is an important question to be answered by operations management both at the planning and control phases of an FMS. This paper presents a method for the calculation of the gradient of the throughput with respect to the routing mix. The algorithm is based on perturbation analysis (PA) and on the product form properties of certain type of queuing networks. The provided gradient estimate is exact when conditions on the product form equilibrium distribution of the network are met, but it can also give good approximative results in other cases. Numerical examples are presented to illustrate the proposed calculation

Supporting Operations Management Decisions with LP Parametric Analyses Using AIMMS

Organizations all over the world use Business Analytics (BA) to gain insight in order to drive business strategy and planning. With the increasing amount of available data larger models are created to support decision making, but managers also must deal with the uncertainty of the input parameters. In this perspective Linear Programming (LP) models have two valuable properties: the required computation time allows large models to be solved and further valuable insight can be gained about the problem using sensitivity analysis. There is a wide range of tools available to solve LP problems. Many of these tools use an implementation of the simplex method and provides an optimal solution related sensitivity information. The sensitivity information generated by such solvers are often used by managers in the decision making process. There are situations when managers may have a hard time taking decision based on the information provided by most of the commercially available LP solvers. If the optimal solution of the primal problem (dual degeneracy) or the dual problem (primal degeneracy) is not unique, the resulting sensitivity information can be misleading for managers. In other cases, the resulted ranges may be too tight for decision support, thus information about a wider range is required. In this paper parametric analysis information is recommended to complete the traditional LP results in order to increase the insight of operations managers when using LP models for operation improvement

Formulation of simple workforce skill constraints in assembly line balancing models

The objective of assembly line balancing (ALB) is to minimize the number of workstations organized to perform tasks with precedence constraints. An important element of proper assignment of tasks to workstations is the consideration of skill requirement of tasks, and skill level of workers. Some tasks may require special skills, some workers might not be able to perform complicated tasks, and some workers might be specialized for specific tasks. This paper provides a general framework to model skill requirements and skill conditions for assembly line balancing models. Three types of skill constraints are defined. Low skill constraints determine workstations for workers who are able to perform only some simple tasks. High skill constraints consider tasks which require higher than average skills of workers. Finally, exclusive skill constraints consider situations where a group of workers is specialized in a subset of tasks. The paper summarizes the mathematical description of the different skill constraints, and shows how simple assembly line balancing models can be completed with skill considerations. The mathematical characteristics of the resulting models are discussed, and some sample problems are solved to illustrate the results of each specific skill situation

Relatív hatékonysági eredmények empirikus érzékenységvizsgálata az államigazgatásban

Az államigazgatás feladatellátásának teljesítménymérése és a hatékonyság növelése a közszféra szervezeteinek működtetésében fontos feladatként jelenik meg. Jelen cikk a szervezeti működés sajátosságainak figyelembevételét biztosító, komplex hatékonyságelemzésre lehetőséget adó relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) módszerét ismerteti a Magyar Államkincstár (MÁK) illetményszámfejtési tevékenységét ellátó megyei igazgatóságainak példáján keresztül. A hatékonyságelemzés során a MÁK megyei igazgatóságainak munkaerő és számfejtett tételszámadatait felhasználva történik a szervezeti egységek relatív hatékonyságának meghatározása egy inputorientált állandó skálahatékonyságú radiális DEA-modell segítségével. A hatékonyságvizsgálati eredmények helytállóságának és az alkalmazott modell robusztusságának elemzése empirikus érzékenységvizsgálat segítségével történik. A tanulmány célja, a MÁK vezetői számára megfogalmazott javaslatok bemutatásán túl annak illusztrálása, hogy miként alkalmazható a relatív hatékonyságvizsgálat államigazgatási feladatok hatékonyságvizsgálatára. A bemutatott empirikus érzékenységvizsgálat pedig a paraméterek robusztusságával kapcsolatos kutatások egy lehetséges irányára világít rá